Rönkhúzási szokások Vas megyében

A föld­mű­ve­lés­sel és ál­lat­te­nyész­tés­sel fog­lal­ko­zó fa­lu­si la­kos­ság szá­má­ra a téli idő­szak adott lehetőséget arra, hogy ünnepelhessen, így a farsang időszaka a hagyományos értékrend szerint a házasságkötés időszaka volt. A régi időkben nagy szégyennek tekintették, ha a kisebb közösségekben, falvakban az elmúlt farsang idején nem köttetett házasság. Hogy ennek hangot adjanak összehívták a falu apraját-nagyját, és egy tréfás ceremónia kíséretében rönk­hú­zás­sal össze­kö­tött áles­kü­vőt, más néven bolond-esküvőt tartottak és tartanak ma is Nyugat-Dunántúlon. A turisztikai látványossággá vált újjáélesztett hagyomány az utóbbi években a Vasi Hegyhát-Rábamente térségének több településén is megrendezésre kerül. Akad olyan település, ahol minden éven megtartják attól függetlenül, hogy volt-e előző éven esküvő. Ám vannak olyan – elsősorban kisebb falvak – ahol ezt a kulturális örökséget, hagyományt annak megfelelően rendezik meg, hogy ténylegesen kötettett-e friss házasság az előző évben.

Az évente megrendezésre kerülő programnak, a hagyományokhoz igazodóan meghatározott elemei vannak. Ezek egyike maga a rönk, amit szégyenből kell húzni a meg nem házasodottaknak. “A rön­köt erős fér­fi­ak be­hoz­zák az er­dő­ről, sze­kér­re te­szik. A lá­nyok szí­nes sza­la­gok­kal dí­szí­tik, ez lesz az if­jú pár hin­ta­ja. Az es­kü­vő előtt a vő­le­gény­nél gyü­le­ke­zik a tö­meg, on­nan in­dul a „bo­lond” me­net. Gyakori, hogy a mennyasszony fér­fi, le­he­tő­leg mi­nél ron­dább és na­gyobb, míg a vő­le­gény apró ter­me­tű nő. A far­san­gi pár hin­ta­ját a vő­fé­lyek és a ko­szo­rús lá­nyok húz­zák vég­ig a fa­lun. A kis­bí­ró és az egy­há­zi mél­tó­sá­gok kü­lön lo­vas hin­tón ve­ze­tik a tö­me­get, akik a mennyasszony há­zá­hoz ér­kez­nek ki­kér­ni az arát.Archív fotók és szöveg: Egyesület Együtt Nádasdért

A menet többször megáll egy-egy háznál, vagy az adott településen található jelentősebb helyszínen. Jó falatokkal és itallal kínálják a házigazdák a vonulókat. Ahogy egy igazi esküvőről, úgy a bolond lakodalomból sem hiányozhat a muzsika, így a zenészek is együtt vonulnak a maskarákba, vicces ruhákba, jelmezbe öltözött násznéppel. Az ifjú pár, a kisbíró és a pap mellett további szereplők a ko­szo­rús lá­nyok, vő­fé­lyek, mi­nist­rán­sok, anya­könyv­ve­ze­tő, ci­gá­nyasszo­nyok, kram­pu­szok, öröm­szü­lők. A legtöbb településen rönkhúzásként, Ná­das­don tör­zsök­hú­zás né­ven, míg a határ közelében található szlovén nyelvjárásban fenyőlakodalom néven is­mert ez a ré­gi ha­gyo­mány.

A Vasi Hegyhát-Rábamente térségében Körmenden január végén, Hegyhátszentjakabon és Hegyháthodászon február 8-án tartották a rönkhúzással egybekötött mulatozást. Aki szeretne részt venni és megnézni ezt a farsangi hagyományt, együtt vigadni a bolondos násznéppel a következő időpontok és helyszínek közül választhat:

2020. február 15.Rönkhúzás Szőcén – Bolondos esküvőre várják a falu apraja-nagyját 2020. február 16. – Törzsökhúzás Nádasdon Nádasdi vigadalom, lesz ott nagy lakodalom! 2020. február 22. – Rönkhúzás Viszákon – Autentikus helyi téltemető mulatság