Február másodika a Vizes Élőhelyek Világnapja. 1971-ben ezen a napon írták alá Ramsarban a vizes élőhelyek megóvásáról szóló megállapodást, melynek célja a világ vizes élőhelyei megőrzésének segítése mellett a természeti környezet védelme, valamint az ott élő növényi és állati világ háborítatlanságának biztosítása.

Mára már 170 ország csatlakozott hozzá felismerve az egyezmény fontosságát. Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményt aláíró országok sorába. A csatlakozó országoknak több feltételt is vállalniuk kell.
Elsősorban azt, hogy folyamatosan monitorozzák a területet és biztosítják az ott meglévő ökoszisztéma tartós fennmaradását.

Magyarországon 29 terület került az egyezmény értelmében besorolásra.

A Vasi Hegyhát-Rábamente térségén áthaladó Rába folyó is ezek közé tartozó terület.

A vizes élőhelyek megőrzése és gondozása természetesen nem csak a fenti egyezmény miatt fontos, hisz mind az ott élő madárpopuláció életterének biztosítása, mind a vízi élővilág, valamint a vizek tisztasága, a növényzet megóvása egy egészséges ökoszisztéma része. Ez mindnyájunk érdeke, emiatt minden alkalommal szem előtt kell tartani, ha a természetben járunk akár turistaként, akár ottlakóként.

A Rába folyó a Duna egyik legjelentősebb magyarországi mellékfolyója, illetve Dunántúl egyik legjelentősebb folyója.

Alsószölnöknél lép hazánk területére, majd Szentgotthárdnál a nála kétszer nagyobb Lapincs folyóval egy vízfolyammá válik. Kelet felé haladva Körmenden keresztül, az átlag 2,5 km széles völgyben éri el Rábahídvéget, majd északi irányba fordulva jut el Sárvárig. Onnan északkeleti irányban a Kisalföldön át halad tovább, és Győrnél torkollik a Mosoni-Dunába.